Csak szólok, hogy ez minden értelemben az én véleményem, elfogadom, ha neked más lesz erről a véleményed, ezért kérlek te is tartsd tiszteletben az enyémet! Előre is köszönöm! :)
Tanárok
Persze vannak kedves tanárok, akiket sokan szeretnek, viszont van olyan is, akiket ha hiszitek, ha nem, alig szeret valaki. Biztos van számodra is olyan tanító, aki szimpi, de olyan is van, akit nem kedvelsz.Felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy ki tehet arról, hogy őket szeretjük vagy nem szeretjük. Talán a tanár? Vagy a szimpatikája egy embernek? Vagy mi? A válasz változó, személyenként más. Szerintem a tanár az, aki tudja a saját személyiséget irányítani, ezáltal ő dönti el hogy milyen. Ezen azt értem, hogyha ő már az első találkozóján a diákokkal gonoszan, ellenszenvesen indít, akkor ne is várjon mást. Van erre egy jó mondás;
Amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten.
És hogy miért ez a jó mondás? Mert ha a tanító rosszul kezdi el, azaz az elején már elrontja, akkor valójában mit vár?! Hogy a gyerekek utána szeretni fogják őt?!:
- Tanár néni!
- Tessék fiam, mit akarsz?! (gonosz, lenéző hangnemben)
Szóval már itt olvashattuk, hogy a "mit akarsz" résznél mindenkinek elege van. Szerencsétlen kölyök csak kérdezni szeretne valamit, és aztán úgy beszélnek vele, mint egy kutyával. Sőt, én még a kutyámmal sem beszélek így!
Persze mindenki megértheti őket, ki van a hócipőjük már a pimasz gyerekekkel. De akkor is... Így kell velünk beszélni?! Azt hiszik ezáltal lesznek jó tanárok, ha "tartják a fegyelmet"??? Hát akkor ha egyetlen egy tanár ezt olvassa, közlöm velük, hogyha ők is máshogy indítanának, akkor mi sem lennénk ám olyan "rosszak"! (Mint amilyennek hisznek bennünket!)
__________________________________________
Családunk, szüleink:
Próbálom úgy írni, hogy senki lelki világát, gondolatát ne sértsem meg. Alapvetően szerintem a leghatalmasabb probléma, hogy szüleink sokszor elfelejtik, hogy ők is voltak fiatalok, gyerekek. Követtek el hibákat, amikről sajnos sok esetben elfelejtkeznek. Olyan, mintha azt próbálnák meg elhitetni, hogy ők már ilyen "nagyon okos felnőttként" jöttek világra, akik sosem követtek el hibákat. Azaz azt szeretnék nekünk "bemagyarázni", hogy ők tökéletesek, és sérthetetlenek. Önmagában véve legyünk tisztában vele, hogy ők (bárki bármit mond) sokkal többet tudnak az életről, mint mi. Betudhatjuk annak, hogy meg akarnak óvni bennünket a bajtól. Azonban a tinédzserek (másnéven: kamaszok) legtöbbször a szülő gonoszságának tudják be, mindenáron be akarják bizonyítani, hogy anyukájuk, vagy apukájuk el akarja venni a szórakozásukat. Pedig ez (szerintem) nem így van. Miért akarnának nekünk "rosszat", ha elvégre ők mondták ki, hogy szeretnének téged, miattuk lélegezhetsz, miattuk létezhetsz. Sokan, ó de mennyire sokan örülnének annak, ha ilyen szinten megkapnák a kellő odafigyelést, a megfelelő törődést. Én örülök, hogy a szüleim foglalkoznak velem, érdekli őket mit hol hogyan csinálok, és büszke is vagyok rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése